Tószeg nagyközség 714 tag iwiw.hu/toszegC

A községet először 1368-ban Nagy Lajos király ceglédi adománylevele említi, Thozegh alakban. Neve két részből összetett, előtagja: tó urali, utótagja: szeg ugor eredetű.
Tószeg Kelet-Európa legelső megvizsgált bronzkori telepét, a Laposhalmot mondhatja magáénak, amit a népnyelv „Kucorgó” névre keresztelt át. A Laposhalom régészeti feltárása 1876-ban indult. A talált leletek szerepelnek a londoni British Múzeum, a szolnoki Damjanich Múzeum és a helyi múzeum állandó
kiállításán. A Damjanich Múzeum legérdekesebb tószegi lelete egy mamutagyarból faragott pohár, mely 1960-ban került elő a Tisza medréből.
Az 1700-as évek eleji Rákóczi-féle szabadságharc eseményei a falu területét is elérték, és az itt élők is kivették részüket a harcokból. Az 1848-49-es szabadságharc idején 94 nemzetőr állítására kötelezték a települést. Tószeg határában ütköztek meg a császári csapatok a Szolnokot védő Damjanich tábornok vezette sereggel.
1912-ben, a katolikus temetőben honvéd-emlékművet avattak. 1896-ban Kossuth Lajos mellszobrát a fia, Ferenc avatta fel a község piac terén.
Az I. világháborúban 1320 tószegit soroztak be, közülük 126-an sosem tértek haza. 1925-ben az I. világháborúban hősi halált halt tószegi katonáknak emléket állító szobrot lepleztek le a katolikus templom kertjében.
A II. világháború 124 tószegi áldozatot követelt, emlékükre 1990-ben emlékoszlopot állítottak a vasútállomással szemközti emlékparkban.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét őrzi a 2004. október 23-án, az SZSZK falán felavatott emléktábla és a katolikus temetőben levő kopjafa.