Bodnár Gábor [Gabi]

1969. nov. 16.

március 24.

43

Férfi

magyar

magyar, angol

Sokszor és sokmindent. :)

Élem az életem! :)

Ha már távol leszek, talán nagyon messze,
Magas hegyek közt a messzi végtelenbe.
Ha már távol leszek és nem jövök többé,
A magas hegyek közt, szeretlek örökké.

Ha már távol leszel, és eszedbe jutok,
Ahogy ragyogó szemekkel eléd futok.
Ha már távol leszel, s felnézel az égre,
Ragyogó szemekkel pillantok a mélybe.

Ha már távol leszünk és egymást nem látjuk,
Mi forró szívünkkel, mindig egymást várjuk.
Ha már távol leszünk s még mindig szeretünk,
Mi forró szívünkkel, sohasem feledünk.

Ha már távol leszek, már régen egyedül,
Ki az emlékek elől messze menekül.
Ha már távol leszek, egy este álmosan,
Ki az emlékek elől, fut magányosan.

Ha már távol leszel, s magadban ülve,
És a semmit szólítod, a falnak dűlve.
Ha már távol leszel fájón összeesve,
És a semmit szólítod, engem keresve.

Ha már távol leszünk, és vissza nem térünk,
De gondolatban mégis egymáshoz érünk.
Ha már távol leszünk s másfelé haladunk,
De gondolatban mégis, együtt maradunk.

Ha már távol leszek, s már régen nem tiéd,
Szólítson e pár sor, mint gyönyörű szirén.
Ha már távol leszek és mással nevetek,
Szólítson e pár sor, kit annyira szeretek.

Ha már távol leszel, és más karjaiban,
Hallod-e szavam, az éj dalaiban?
Ha már távol leszel s más csókolja szádat,
Hallod-e szavam, a kis tücskök dalában?

Ha már távol leszünk, még egymásra várva,
Visszagondolunk, egy elmúlt éjszakára.
Ha már távol leszünk, s talán messzebbre megyünk,
Visszagondolunk, mert csak ez maradt nekünk.

181

Miskolc, Magyarország