Ƹ̵̡Ӝ̵̨̄Ʒкυтι εszтι♥

szeptember 11.

május 24.

kapcsolatban

Nő

magyar

magyar, német, angol

Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket. Sokszor okoztam csalódást és csalódtam olyanokban, akiktől sosem vártam volna. Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak. Előfordult olyan is, hogy szerettek, de én nem tudtam viszontszeretni. Repkedtem a boldogságtól, fogadtam örök hűséget, de volt hogy teljes erővel mentem fejjel a falnak. Felhívtam valakit csak azért hogy halljam a hangját, néha elég volt egy mosoly ahhoz hogy szerelmes legyek. Sokszor féltem, hogy elveszítek valakit, aki fontos számomra.. és el is vesztettem a végén. De túléltem, és még most is élek. Már nem csak túlélem a hétköznapokat, hanem megélem azokat. Mert az élet túl sokat ér ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon...!

559

Budapest, Magyarország

Batthyány Lajos Gimnázium
Nagykanizsa ,  Magyarország
középiskola

Budapesti Gazdasági Főiskola
Budapest ,  Magyarország
főiskola

Palini
Nagykanizsa ,  Magyarország
általános iskola

␈Egy nőt el lehet dobni␈ mint egy gyufaskatulyát␈ mert valaki szenvedélyes␈
mert ilyen a természete␈ mert nem tudja egy nőhöz kötni magát␈ vagy mert magasra tör␈
mert eszköz számára minden és mindenki. Meg tudom érteni...
Aljasság␈ de van benne valami emberi. De eldobni valakit szórakozottságból␈
ez több␈ mint aljasság. Erre nincs bocsánat␈ mert embertelen.
Márai Sándor␈