Akiket lenyűgöz Új-Zéland szépsége [(don't worry!)] 245 tag

Azoknak a jelentkezését várjuk a klubba, akiket lenyűgöz e páratlan szépségű sziget.

Új-Zéland két nagyobb és számos kisebb szigetből álló állam a Csendes-óceán délnyugati részén. A Föld legelszigeteltebb állama: még Ausztráliától is kb. 2000 km-re fekszik. A másik legközelebbi nagyobb szárazföld délen az Antarktisz. Északon Új-Kaledónia, a Fidzsi-szigetek és Tonga szigetek helyezkednek el viszonylag közel. Hivatalos nyelve az angol és a maori.
Új-Zéland neve a bennszülött maorik nyelvén Aotearoa vagy Aetearoa, melyet Hosszú fehér felhő földjének fordítanak. A szintén maori nyelvű Niu Tireni elnevezés az angol elnevezésnek felel meg. Az országot lakosai gyakran Aotearoa New Zealand néven említik, ez azonban külföldön szinte teljesen ismeretlen.
Az országot Hollandia Zeeland (jelentése Tengerföld) tartományáról nevezték el.

Új-Zéland területe Magyarországénál mintegy háromszor nagyobb. Az ország két nagy, és számos kisebb szigetből áll. A két fő sziget a déli szélesség 34° és 47°-a között található.
A nagyobb kiterjedésű Déli-szigeten hosszában végighúzódik a Déli-Alpok nevű lánchegység, melynek legmagasabb csúcsa (Aoraki/Mount Cook, 3754 méter) egyben az ország legmagasabb pontja is. A vulkanikus szempontból aktívabb Északi-sziget legmagasabb pontja a jelenleg is aktívnak számító Ruapehu tűzhányó csúcsa (2797 méter).
Új-Zéland földrajzi értelemben a világ leginkább elszigetelt országa. A legközelebbi nagyobb szárazföld Ausztrália, amelynek keleti partja Új-Zélandtól 2000 km távolságra északnyugatra található. Déli irányban az Antarktisz, északra Fidzsi, Tonga és Új-Kaledónia a legközelebbi szárazföld.
Geológiai értelemben a szigetek az ausztráliai és a csendes-óceáni lemezek összeütközésének következtében emelkedtek ki az óceánból. A két kéreglemez mozgásának köszönhetően Új-Zéland területe szeizmikusan jelenleg is igen aktív.

Az ország déli részén az óceáni és a hegyvidéki éghajlat uralkodik. Az északi részen szubtrópusi.
Délen a középhőmérséklet télen 15 °C, nyáron 25 °C. Északon télen 5-10 °C, nyáron 30 °C
Új-Zéland területét az ember megjelenése előtt mintegy 80%-ban erdő borította.
Elszigetelt fekvéséből adódóan számos ritka növény- és madárfaj (például kakapó) maradt fenn. Az ember megjelenése előtt két denevérfajon kívül nem volt szárazföldi emlősállat a szigeten. Ennek következtében maradhattak fenn természetes ellenség híján az erdőket lakó nagyméretű, röpképtelen madarak (például kivi, takahe, kakapó, weka). Itt élt a valaha létezett legnagyobb méretű madárfaj, a moa is, amely valószínűleg az első polinéz bevándorlók vadászatainak hatására pusztult ki.

Természeti világörökségei:
Az országnak a Földön elfoglalt különleges helyzete miatt három táj is felkerült az UNESCO világörökség listájára:
Te Wahipounamu Nemzeti Parkok – Új-Zéland délnyugati részén több különálló nemzeti park:
Westland Nemzeti Park,
Mount Cook Nemzeti Park,
Mount Aspiring Nemzeti Park,
Fjordland Nemzeti Park.
Tongariro Nemzeti Park a Tongariro vulkán körül.
Új-Zéland szub-antarktikus szigetei (öt szigetcsoport: Snares-sziget, Bounty-szigetek, Antipode-szigetek, Auckland-szigetek és Campbell-sziget)

Új-Zéland kultúrájáról és szellemtörténetéről is szól Nagy Emilné dr. Göllner Mária Dialog der Hemisphären (A hemiszférák párbeszéde) c. műve, melynek csaknem teljes szövege magyarul is olvasható a Michaeliták c. kötet részeként.

Kulturális intézmények.
A világ kulturális örökségének része az UNESCO szerint a Tongariro Nemzeti Parkban található Tongariro vulkánt övező maori legendák.