Zapatista Felkelés - EZLN 5 tag

A ZAPATISTA FELKELÉS

A Zapatista elvtársainkkal méltatlanul keveset foglalkozik a baloldali (az igazi baloldali) sajtó. A jobboldali újságírók is bizonyára töviről hegyire ismerik a mexikói szituációt, és bizonyára roppantul kínos számukra, hogy a neoliberális tőke ellenségei ott vörös csillagok és vörös zászlók alatt harcolják ki a jogokat és a szabadságot. Ezért titkolják is. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy az zapatista mozgalomban mekkora potenciál van, hiszen a szélsőbaloldali szubkultúrák mai élő legendája Subcomandate Marcos (azaz Marcos alparancsnok), és a mai generációknak azt jelentheti a mexikói Chiapas, mint a 60- as évek fiatalságának Kuba.

Az EZLN, azaz a Zapatista Nemzeti Felszabadító Hadsereg egy fegyveres, de szándékaiban erőszakmentes gerillacsoport. Nevüket Emiliano Zapata mexikói forradalmár tiszteletére választották, aki a forradalom alatt Mexikó déli részén harcolt. Később összekülönbözött a másik forradalmi vezéralakkal Pancho Villa-val. Mindkettőjük erőszakos halált halt.

A mai zapatisták tulajdonképpen agrárforradalmat követelnek, azonban forradalmi bázisuknak nem a parasztságot, hanem a bennszülötteket jelölik meg. Ideológiáját tekintve egyesek szerint polgári radikálisok, mások szerint anarchisták. Valójában a marxizmust és a lenini elveket próbálják a helyi bennszülött lakosságra átkonvertálni.

Szerencsére a marxizmus nem dogma, így új válfaja születhetett: a Zapatismus.

Az EZLN fegyveres szárnya 1994 január elsején jelent meg, amikor is 4 településen ragadták magukhoz a hatalmat Chiapas déli részén.

Februárban a kormány párbeszédet kezdett a zapatistákkal, amelynek csekély az eredménye. Közben elfoglalják Chiapas tartomány harmadát. 1995 februárjában a kormány-hadsereg inváziót kezd a térségben. A zapatisták visszavonulásra kényszerülnek. A kormány -a nicaraguaiakhoz hasonló- jobboldali halálbrigádokat állít fel, amelyek szabadon inzultálhatták a chiapasi parasztokat. A rendőrség is besegített, amikor 1995 júliusában 17 parasztot gyilkolnak meg.
A mozgalom fegyvertelen tömegdemonstrációkat tervezett, melynek eredményeként nőnapon 5000 nő gyűlt össze. 1996 júliusában 43 ország 3000 résztvevőjével összeül a "Első Interkontinetnális Gyűlés az Emberiségért és a Neoliberalizmus Ellen". Az 1997-es chiapasi választásokat bojkottálták a zapatisták, majd augusztusban a hadsereg és fegyvertelen zapatisták között alakul ki konfliktus.

Egy hónappal később már Mexikóvárosban demonstrál több, mint ezer zapatista, akik megalapítják az FZLN-t (Zapatista Nemzeti Felszabadítási Front). December 22-én Acteal közösségben a hadsereg 45 menekültet gyilkol le.

1998 januárjában újabb invázió történt Chiapasban, 140 olasz megfigyelőt kiutasítottak az országból. Június 9-én kivégeztek több zapatista foglyot.

A zapatisták támogatták a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetem hallgatóinak tüntetését, melyet a közoktatás privatizálása ellen szereztek, a hadsereg az egyetemet megszálló diákokat letartóztatja.

1998 februárban 200.000 fõs tömeg gyűlik össze Mexikóvárosban a zapatista felvonuláson, az EZLN képviselői felszólalnak a törvényhozásban is. A hadsereg kivonul a zapatista területekről. 2003-ban a zapatisták is tiltakoztak az iraki háború ellen.

2005-ben kiadják a Hatodik Deklarációt, amely már nemcsak a chiapasi bennszülötteket támogatja, hanem egész Mexikó elnyomott és kizsákmányolt népét.

2006-ban pedig 6 hónapos kampánykörutat indítottak, amely érintette az ország 31 tartományát.