SZATMÁR VÁRMEGYE 3401 tag

A Magyar Királyság egykori közigazgatási egysége. Ma 3 országban(Magyarország, Románia, Ukrajna) fekszik. A történelmi Magyarország egyik legpatinánsabb, legnevezetesebb vármegyéje. Területe: 6257 km²

Földrajza, tájegységei: Nyírség, Ecsedi-láp, Szamoshát, Erdőhát, Tiszahát, Avasság, Kővár-vidéke. Legfontosabb folyói: Szamos, Kraszna, Túr.

Legfontosabb települései: Szatmárnémeti(természetes központ, 1867-ig vármegyeszékhely/ ma 130 573 fő), Nagykároly(vármegyeszékhely 1867-1918/ ma 22 260 fő), Nagybánya(ma Máramaros megye székhelye 149 757 fő). Egykori Járásszékhelyek: Csenger(5 085 fő), Fehérgyarmat(8 712 fő), Mátészalka(1920-1950 megyeszékhely/18 084 fő), Szineváralja, Nagysomkút(7 708 fő), Erdőd(6 572 fő).
Fontosabb települések még: Felsőbánya(16 626 fő), (Nyír)Bátor(13 191 fő), Nagyecsed(6 706 fő)

Nevezetességei: Szatmári néptáncok, népdalok. A szatmári alma, szatmári szilvapálinka.

Történelmi események: Rákóczi szabadságharc(szatmári béke 1711 Szatmárnémeti), Bocskai-féle szabadságharc eseményei.

Híres szülöttei:Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond, Károli Gáspár, Bakócz Tamás, Kaffka Margit, Dsida Jenő, Páskándi Géza, Szilágyi Domokos

Gazdaság: Érc és sóbánya működött a térségben. Általánosan gyümölcs és gabona termelés jellemzi.