Bélkő hegység 2 tag

A Bél-kő a Bükk-fennsíkot körülölelő sziklasornak, az úgynevezett „kövek vonulatának” meghatározó indító tagja a Bükk nyugati részén. A hegy fehér sziklái 100 millió évvel ezelőtt emelkedtek ki az eltűnő őstengerből. Magasba törő, éles peremű sziklák tövében ritka, védett növények bújnak meg. Hazánkban egyedül itt található meg a fokozottan védett szirti pereszlény, az országosan csak két másik helyszínről ismert, fokozottan védett korai szegfű és a reliktum endemizmus magyarföldi husáng

Bélkő oldalában 1963-ig folyt két mészkőbánya tölcséres művelése, ekkorra azonban a bányafal veszélyessé vált, ezért a termelést a hegygerinc tetején folytatták. A felső kőbánya 2002-ig, a bélapátfalvai cementgyár bezárásáig üzemelt. Ezalatt gyakorlatilag legyalulták a Bélkő tetejét, számítások szerint ma 7 millió köbméter hiányzik a hegyből.

A hegy 550 méter feletti „sapkáját” 2008. február 15-én védetté nyilvánították.

A hegy eredeti csúcsa áldozatul esett a cementgyártásnak, azonban egyik épen maradt ormáról fantasztikus panorámában lehet része a túrázóknak. Ez egy mesterségesen kialakított orom a csúcsra vezető Bélkő Tanösvény végén. Jól belátható innen a Bélapátfalvát körülvevő dombvidék, a Bükk vonulatai Szarvaskő irányába, a távolban kéklő Mátra, valamint az alattunk elterülő felhagyott felső kőbánya. A tanösvényen visszaindulva pár száz méter után a Bükk északi lejtőit, és csúcsait vehetjük szemügyre, tiszta időben pedig akár a Tisza és a Tátra is ellátszik idáig. 2003-ban adták át a Bélkő Tanösvényt