Söréd Község 107 tag iwiw.hu/Sored

Söréd község

(Fejér megye)

Álló, háromszögű pajzs, melynek kék mezőjén arany női alak látható, a pajzsfőben pedig jobbról - a heraldikában az irányok ellentétesek - a Gyula nemzetség vörös pajzsmezőben lévő, jobbra fordult, mellső mancsait ragadozásra nyújtó arany oroszlánja, balról pedig az Árpádok vörössel és ezüsttel hétszer vágott, háromszögű pajzsa lebeg. A címer úgynevezett beszélő címer, mely a település első kiemelkedő birtokosára, a községnévben is szereplő Sarolt/Söréd/-ra utal. Az Árpádokkal való rokonságot szimbolizálja a pajzsfőben megjelenő hétszer vágott mező.

Az Aquincumból Savariába vezető római kori főútvonal Florianat (Csákvár) elhagyva Csákberény-Orondpuszta után Söréden vág át, ahol az út közelében igen korai, a pannóniai római uralom Kr. u. I. századból való római érmeket találtak.

1193-ban Soruuld, 1251-ben Serald nevek jelzik a korai magyar települést, amely várbirtok ebben az időben. A 14. században a Sörédi nemes család és örökösei a birtokosok. E család tagjai huzamosabb időn át királyi emberként közreműködtek több ügy megoldásában. A 15-16. században hatalmaskodási perekben is említve van a falu neve. Temploma volt a 16. század elején, ezt egy 1523. évi oklevélből tudjuk. A templom helyét azonban még nem azonosították.

A török hódoltság idején puszta lett, és 1662-ben is lakatlan volt. 1691-ben a csókakői uradalommal együtt adták a Hochburg családnak, holott nem tartozott korábban Csókakőhöz. 1785-ben 342 fő lakta, 1788-ig Bodajk filiája volt, ezután pedig Csókakőé. 1788-ban, egy régi iskolában kápolnát alakítottak ki. 1813-1814-ben azonban templom épült Szent Mihály tiszteletére. Ezt le kellett bontani, mert 1944-1945 fordulóján romos lett. Az új templom 1952-re elkészült.

A község legfontosabb kérdése a közművek kiépítése. Vezetékes ivóvíz évek óta van, mégis szövetkeztek a bodajkiakkal, akik a Kajmáti-völgyben kutat fúrtak, és az így nyert vízből fedezik a sörédiek 65 százalékban a vizet. A gázvezeték 1995-ben épült meg, házanként 50 ezer forint hozzájárulást fizettek a községbeliek. 1997 elején a 150 házból 80 a vezetékes gázt használja. A telefont 106 lakásba kötötték be.

A községben iskola nincs. Óvoda működik, 18 millió forintért épült. 23 gyerek nevelkedik benne. A közlekedési infrastruktúra jó: Székesfehérvárra, Mórra, Zircre, Győrbe, Budapestre, Pécsre sűrűn van autóbuszjárat. A faluban megyei másodosztályú futballcsapat működik. Jól működik a falusi dalkör és a nyugdíjas egyesület.

Turista látványosság a település régi házai, szőlőhegyi pincesora, és a közvetlen szomszédságban elhelyezkedő Vértesi tájvédelmi körzet.