Cselenkó Tünde, Jókai Mór és regényei

Tündér és Jókay Móricz

házas

Férfi

magyar

magyar

Írok

Nézem hogyan filmesítik meg regényeimet. Várkonyi Zoltán munkái dícséretesek, nem mondom.

Bár Kecskeméten jogi végzettséget, majd Pesten ügyvédi gyakorlatot szereztem, 1844-ben, első regényemnek, a Hétköznapoknak a sikere után hátat fordítottam a jogászi pályának és az írásnak szenteltem életem. 1846-ban a Tizek Társaságának tagja leszek; kezdetben a társulat saját újságját, a Pesti Füzeteket, majd annak betiltása után a társaság új lapját, az Életképeket szerkesztem.
Az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban tevékeny részt vállaltam: segítettem a 12 pont megfogalmazásában, nemzetőrnek álltam, a Pesti Hírlap és az Esti Lapok hasábjain Habsburg-ellenes írásokat publikáltam, küldöttségben jártam a bécsi felkelőknél és a hivatalos lap társszerkesztőjeként Debrecenbe is elkísértem a menekülő kormányt.
1904 tavaszán Nizzából hazatérve megfáztam. 1904. május 5-én este 9-kor annyit mondtam: ,,Aludni akarok,,. Életemnek 79. évében hunytam el tüdőgyulladásban.
Írok. Hogy mit? Felsorolok néhányat a sok regényem közül: Magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Szegény gazdagok, Török világ Magyarországon, A magyar nemzet története, Névtelen vár, Rab Ráby, Erdély aranykora, Az új földesúr, Egy bújdosó naplója, Az arany ember, A lélekidomár, Sárga rózsa, Életemből, A tengerszemű hölgy, Szeretve mind a vérpadig, A lőcsei fehér asszony, Egy az Isten, A kőszívű ember fiai, Fekete gyémántok...

360

Budapest, Magyarország

http://www.youtube.com/watch?v=PCfVyohLD3k&feature=related